Miről szólt a ProVocEnt projekt? Elmondaná röviden?
Ez az SKHU határon átnyúló projekt egy kísérleti tananyagfejlesztésről szólt, mely 5 modulból áll és melynek gyakorlatilag a vállalkozóvá válás, a vállalkozói képességek fejlesztése áll a középpontjában. A tanulók online módon, táblagépeken keresztül oldottak meg bizonyos feladatokat – megnézték a modulokat, minden modul végén egy-egy projektterméket kellett a csapatoknak elkészíteniük, és nem utolsó sorban pedig sikeresen meg kellett válaszolniuk az egyes modulok végén felmerülő tesztkérdéseket.
Mik azok a projekttermékek?
Amikor projekttermékekről beszélünk, valami olyasmire kell gondolni, hogy a diákok például bemutatják egy videóban a csapatukat, az ötletüket, esetlegesen azt a kihívást, amire ez az ötlet válaszol, és egymástól kapnak visszajelzéseket a gyerekek, hogy az, amit ők kitaláltak, kigondoltak, az mennyire tetszik más embereknek, mennyire eladható a piacon az a termék, amit létrehoztak.
Hogy működik az egész rendszer? Mesélne róla?
Arra törekedtünk, hogy a tanfolyamnak adjunk egy olyan játékos keretet, amelyben a tanulók egyszerre cégtulajdonosok és egyszerre befektetőként jelennek meg – ez az innováció ebben a projektben. Kicsit olyan, mintha egy Kick-startert csináltunk volna. Cégeket alkotnak a gyerekek, a cégek termékeket hoznak létre, és ezekbe a termékekbe önmaguk befektethetnek, mint befektetők. Bevezettünk egy virtuális pénzt is, amit P-coinnak nevezünk. A felhasználó látja a többi cégnek a termékeit, valamint azt is, hogy a többi diák milyen termékeket hozott létre, és ezekbe a termékekbe ő befektetheti azt az osztalékát, amit a tanulásával szerzett.
Csoportosan vagy egyénileg zajlott a projekt?
A tanulók három fős csapatokként hoztak létre egy-egy céget, amit ők találtak ki – mivel foglalkozzon a cég, mik legyenek a céljaik, milyen legyen a cégprofil, logó, hasonlók.
Mi volt a motiváció?
Ahogy már említettem, a diákok a játék során feladatok megoldásával, befektetésekkel virtuális pénzt gyűjtöttek össze, és ezt a pénzt a projekt végén ajándékokra válthatta be. Szerintem ez motiválta őket a leginkább.
Mi a véleménye a diákok által alkotott projekttermékekről?
Van legalább kettő olyan ötlet, cégkezdeményezés, ami a projekt keretében jött létre, ami tovább megy – tehát különböző versenyekre benevezni velük, így elmondhatjuk, hogy gyakorlati eredménye is van a projektnek.
Milyenek a visszhangok a projektről? Eredményesen zárult?
A visszajelzéseket tekintve, azt látjuk, hogy nagyon tetszik a diákoknak az, hogy egy gyakorlati megközelítésű tanfolyamot kaptak, ahogyan az is, hogy tényleges vállalkozói környezetet szimulálunk. Ami viszont valószínű, hogy még finomításra szorul az az, hogy bár nagyon törekedtünk arra, hogy maga a tananyag az abszolút kompetencia megközelítésű legyen, de még így is túlságosan sok benne az olyan közgazdasági természetű információ, ami egyesek számára túl sok, mások számára túl kevés. A célcsoport egyik része közgazdasági szakközépiskolába jár, az ő számukra ez egy kicsit unalmas volt, a célcsoport másik részének kicsit sok volt ez az információ mennyiség amit itt átadtunk. Ez engem megint csak abban erősít meg, hogy a kompetencia alapú megközelítés, ahol főként az általános emberi viselkedésre koncentrálunk, nagyon fontos és ezt akarjuk erősíteni, akár annak a rovására is, hogy kevesebb információt adunk át ténylegesen, például a könyvelésről vagy a hitelezésről, vagy hasonló témákról.