Nem csak Magyarországon és Szlovákiában, de Európa-szerte – főként a híradásokban, a közbeszédben, a szakpolitikában – egyre többször, egyre nagyobb hangsúllyal képviseltette magát a jövő és a foglalkoztatás kapcsolata, mégpedig a lehető legdiverzifikáltabb szempontokból és szempontok alapján. A felmerülő és felmerült témák között rábukkanunk a növekvő munkaerőhiány a foglalkoztatás bejósolhatatlanságára, valamint a képzés és a foglalkoztatás összehangoltságára.
A képzéshez és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó eszmecserékbe általában elsőként a középiskolai oktatás involválódott egészen az 1960-as évektől a 1990-es évekig, nem sokkal megelőzve az általános iskolákat és a felsőfokú intézményeket. Ez viszont még sokkal inkább arról szólt, hogy a végzett hallgatók majd esetlegesen hol találnak majd munkát, milyen munkakörben fognak dolgozni, és nem arról, hogy milyen tudás szükséges az adott munkához, esetlegesen miként fognak dolgozni – értsd vállalkozást indítanak-e majd, vagy alkalmazottak lesznek-e.
A tudás és a minként dolgozás fogalma egy teljesen más időszakban jelentek meg hangsúlyosan. Ez viszont nem azt jelenti, hogy el lehet őket függetleníteni a társadalmi hatásoktól, a kulturális sajátosságoktól és a technikai fejlődés rohamosságától. A 20 század után az OECD, mind az Európai Unió több tagállammal is bővült, és a nemzetközi környezetben a közoktatásról történő gondolkodás új perspektívákat és új égiszt kapott. Az országok felé elsősorban a közoktatási, felsőoktatási és felnőttoktatási vállalásokat fogalmazták meg. A szakképzés és a szakoktatás viszont az ajánlásokból teljesen kimaradt. A foglalkoztatásügyi vállalások és benchmarkok hatottak az egyes országok szakképzési rendszereire, önkéntelenül késztetve őket arra, hogy lépést tartsanak a korral. Egy versenyképesebb, tanuló- és gyakorlatközpontúbb, valamint innovatívabb, IKT eszközökkel támogatott szakoktatás/szakképzés kialakításán dolgozik.
A „Vállalkozás népszerűsítése a szakképzésben – ProVocEnt“ (kód: SKHU/1601/4.1/062)” című projekt több lépcsős folyamatban szeretne hatni a határ menti területeken, ösztönözve mind az együttműködést, mind a módszertani megújulást és a gazdasági fellendülést is. A projekt végterméke egy tabletekre optimalizált módszertani csomag, melynek használatával a tanárok aktívan tudják támogatni a tanulók pályaalkalmassági készségeinek fejlődését; olyan soft-készségeken és ismereteken keresztül, mint kezdeményezőkészség vagy épp a gazdasági és vállalkozói ismeretek. Sikeres projekt esetén az érintett tanulók alkalmassá vállnak a szakmán belüli önfoglalkoztató munkavégzésre.